Az idei év meglehetősen furán alakul az esküvőszervezést illetően. Tudom, hogy másban is, de én most ezzel szeretnék foglalkozni. Sokaknak le kellett mondani a megtervezett ceremóniákat, vagy áttenni másik időpontra, esetleg jövő évre.

Annyira együtt érzek a párokkal, akik életük egyik nagy eseményét kénytelenek lemondani, vagy vendégek nélkül megtartani, esetleg elhalasztani.

Nagyon szurkolok, hogy így-vagy úgy mégis emlékezetes és szép nap legyen házasulandóknak, legyen akár maszkban, vagy négyesben (tanúkkal) esetleg a szerencsésebbeknek kis létszámú vendéggel. 

Mégis azt javaslom, hogy legyen megörökítve, főleg ha csak az esküvő lesz most, a vendégekkel való  ünneplést pedig későbbre halasztjátok. 

Azért gondolom így, mert teljesen más érzés lesz először felvenni a menyasszonyi ruhát, először kimondani az igent, és először beírni a neveteket a házasságkötő teremben.

Mennyi új érzés! Ezt érdemes lefotózni, azt gondolom, hiszen a pillanatokat meg kell élni, és ezeket érdemes egyébként a fotózás során rögzíteni! 

Szeretnék írni majd egy blogbejegyzést a ruhaválasztásról, persze szigorúan csak fotós szempontból, ez úgyis a ti döntésetek, kedves menyasszonyok, de talán ad némi támpontot, vagy új nézőpontot majd Nektek.